Somberek Község Önkormányzat Képviselő-testület

4/2008.(III.08.).rendelet

Lakáscélú támogatásokról.

A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. tv. 16.§-(1)bekezdésében

 foglaltak alapján és a lakáscélú támogatásokról szóló 12/2001.(I.31.)Korm. rendelet 23.§-ában kapott

felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet

1.§.

A rendelet célja

A rendelet célja, hogy az Önkormányzat az arra rászoruló családok, személyek részére e rendeletben

 meghatározott módon lakásszerzésükhöz anyagi támogatást nyújtson.

2.§.

E rendelet hatálya kiterjed a 35 év alatti fiatal házasokra és egyedülállókra, és életkorra tekintet nélkül,

aki háztartásában legalább egy 12 éven aluli gyermeket nevel.

3.§.

(1) Helyi támogatás nyújtható Somberek község közigazgatási területén lévő
        a.) magántulajdonú lakás építéséhez
        b.) használt lakás vásárlásához

(2) Támogatás csak egy alkalommal és jogcímen vehető igénybe.

4.§.

(1) A támogatás formája:            vissza nem térítendő támogatás
                       

(2) Vissza nem térítendő támogatás mértéke:

a.) A 3.§(1bek.) a.) (építés) pontja alapján:

- a kérelmező vagy házastársa tulajdonát képező telekre építés esetén, valamint a kérelmező

vagy házastársa tulajdonát képező lakóépület elbontását követően építés esetén               300.000.-Ft

- bontás céljára megvásárolt lakóépület bontását követő építés esetén:
                                               400.000.-Ft.

b.) A 3.§(1)bek. b.) (vásárlás) pontja esetén

                               -     3 millió forint vételár alatt az önkormányzat támogatást nem
                                       nyújt
-         3-6 millió forint közötti vételár esetén              250.000.-Ft
-         6 millió forintot meghaladó vételár esetén        350.000.-Ft

(3) Támogatás mértéke a 4.§.(2) bekezdésében meghatározott összeg fele abban az esetben,

ha a lakóházat építő vagy vásárló személy a kérelem beadását megelőző 5 éven belül

Sombereken lakóingatlantulajdonnal rendelkezett.

(4) Amennyiben a támogatásra jogosult személy a lakást a vele azonos lakcímen élő

hozzátartozójától (szülő, nagyszülő) vásárolja meg, a 4.§.(2)bek. b.)pontjában meghatározott összeg 50 %-a illeti meg.

(5) Nem jár a 4.§.(2)b.)pontja szerint támogatás, amennyiben az elbontott épület a bontási

 engedélyt megelőző 30 éven belül rendelkezett használatba vételi engedéllyel.

Kizáró okok

5.§.

(1) Nem adható támogatás annak, akinek:
a.) a megvásárolni, építeni, kívánt lakás szobaszáma meghaladja a 12/2001.(I.31.) Korm.rendelet.

3.§.(2) bekezdésében meghatározott méltányolható lakásigény felső határát.
c.) az ország területén 1/2 tulajdoni illetőséget meghaladó, haszonélvezettel nem terhelt
    lakástulajdonnal rendelkezik,
c.) a kérelem benyújtásakor, lakásépítés esetén, a kérelmező a lakás használatbavételi     engedélyével rendelkezik,
d.) a kérelmező és a vele együtt lakó, együtt költöző személyek számát figyelembe véve

- az   egy főre jutó havi nettó átlagos jövedelme családok esetén a mindenkori saját jogú    

 öregségi nyugdíj 4-szeresét, egyedülálló esetén 10-szerosát meghaladja.
e.) vásárlás esetén a kérelem beadásakor a tulajdonjog bejegyzését követően 1 év eltelt.

II. Fejezet

6.§.

A támogatást biztosító mellékkötelezettségek

(1) Vissza nem térítendő támogatás esetén elidegenítési tilalmat kell bejegyeztetni,    

 melynek időtartama 5 év.

(2) 5 éven belüli elidegenítés esetén és amennyiben a támogatott 5 éven keresztül nem  

állandó bejelentett lakosként és életvitelszerűen él a községben,  a támogatás teljes összegét vissza kell fizetni.

III. Fejezet

7.§.

Szerződésszegés

(1) a.) a támogatásban részesítését valótlan tények közlésével, adatok elhallgatásával vagy  
      más  módon befolyásolta a kérelmező,

b.) a támogatással érintett lakásra vonatkozó tulajdonjognak adásvétel esetén ingatlan  

 nyilvántartásba való bejegyeztetéséről, a támogatás teljes összegének felvételétől számított 30 napon belül nem gondoskodik,

c.) a lakás építését a jogerős építési engedélyben meghatározott határidőn belül

nem kezdi meg vagy attól engedély nélkül eltér.

IV. fejezet
Eljárási szabályok

8.§.

(1) A lakáscélú támogatással kapcsolatos ügyekben a képviselő-testület soron következő ülésén dönt.

(2) A kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni,

melyhez csatolni kell az abban megjelölt mellékleteket is.            

 Lásd 1.számú mellékletet.

(3) Jelen rendeletben szabályozott hatósági ügyben elektronikus ügyintézés nincs.

(4) Amennyiben a kérelemben foglaltaknak képviselő-testület helyt ad, egyszerűsített határozat hozható.

Vegyes és értelmező rendelkezések

9.§.

E rendelet alkalmazásában:
1. Jövedelem: Az 1993.évi III.tv. szerinti jövedelem.

2. Együtt költöző: a támogatást kérő és közeli hozzátartozója: a házastárs, az egyeneságbeli rokon,

az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, a mostoha- és nevelő szülő, valamint a testvér,

 továbbá az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa,

aki  a támogatással érintett lakásba költözik.

3. Együttlakók: mindazok a személyek, akik az együttköltöző fogalmába beletartoznak és legalább egy

 éve a támogatást kérővel azonos címen laknak, életvitelszerűen együtt élnek.

5. Méltányolható lakásigény alsó és felső határának mértéke: A 12/2001.(I.31.) Korm.rend.foglaltak.

15.§.

(1) Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

 a 8/2002.(V.04.), valamint az 11/2005.(VII.09., 14/2005.(X.07.), a 8/2007.(V.31.).számú rendeletek.

(2) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

Dr.Majorné  dr.Szabó Zsuzsanna                                   Csoboth Tamás                körjegyző                                                                                                        polgármester

Jelen rendelet Somberek községben 2008. március 8. napján kábeltelevizión keresztül kihirdetésre került.

Somberek, 2008. március 8.

                                                               Dr.Majorné dr.Szabó Zsuzsanna
                                                                         körjegyző

K é r e l e m

lakáscélú támogatásához

Alulírott________________________

(adatok) _________________________________________________________________
alatti lakosok azzal a kéréssel fordulunk az Önkormányzathoz, hogy részünkre vissza nem térítendő támogatást nyújtani szíveskedjenek.

A támogatás célja: ( A megfelelő aláhúzandó)

    a.) magántulajdonú lakás építéséhez
    b.) használt lakás vásárlásához

Dátum:

                                                               ......................................................
                                                                           kérelmező/k/
Kérelemhez csatolandó mellékletek:

1. 1.számú nyilatkozat
2.  építés esetén: jogerős építési engedély,
3. jövedelmnyilatkozat 3 havi nettó jövedelemről igazolásokkal
5. vásárlás esetén adásvételi szerződés + tulajdoni lap  
6. kérelmező bankszámlaszáma

1.számú nyilatkozat

N y i l a t k o z a t

Alulírott________________________________________utca______szám alatti lakosok anyagi és büntetőjogi felelősségünk tudatában kijelentjük,

a.)  az ország területén ½ - haszonélvezettel nem terhelt - lakástulajdonnal

                        *rendelkezünk,                                  * nem rendelkezünk,

b.) építés esetén: lakáshasználatbavételi engedéllyel

                                    *rendelkezünk,                                 *  nem rendelkezünk.

c.) vásárlás esetén: Nyilatkozunk, hogy az eladó

                                       *közeli hozzátartozónk (szülő, nagyszülő),

                                       *nem közeli hozzátartozónk.

d.) vásárlás esetén: a lakás szobáinak száma………………..

e.) nyilatkozunk, hogy a településen a kérelem benyújtását megelőzően 30 évnél fiatalabb ingatlannal nem rendelkeztünk.

f.) nyilatkozunk, hogy a településen a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül lakóingatlantulajdonnal nem rendelkeztünk.

g.) Tudomásul vesszük, hogy a valótlan adatok közlése szerződésszegésnek minősül.

Dátum:

                                                          ...................................................
                                                                           kérelmező/k/

* a megfelelő rész aláhúzandó

J ö v e d e l e m n y i l a t k o z a t

Kérelmező neve, lakcíme:…………………………………..……………………………..
Közös háztartásban élő hozzátartozók neve:
1. ……………………………………………………....
2………………………………………………….……
3……………………………………………………….
4………………………………………………….……
5………………………………………………………..

A kérelmező, valamint házastársának (élettársának) és a vele egy háztartásban élő gyermekeinek a havi jövedelme forintban:

Tudomásul veszem, hogy a jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III.tv. 10.§-ának (3)bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv – az állami adóhatóság illetékes igazgatósága útján – ellenőrizheti.

Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználáshoz.

Dátum:………………………………

……………………………..                               ……………………………..

A megfelelő választ X-szel kell jelölni, illetve a hiányzó adatokat kitölteni.

I. Személyi adatok

Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző.

Közös háztartásban élő eltartott gyermeknek számít:

- a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező,

- a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató,

- a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató,

- korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt. A tanulói, hallgatói jogviszonyra és az egészségi állapotra vonatkozó igazolásokat a kérelemhez csatolni kell.

II. Jövedelmi adatok

Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.

Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg.

A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.

A havi jövedelem kiszámításakor

- rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap,

- nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap

alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni.

Jövedelem típusai:

1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő - tevékenységből származó jövedelem.

2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni továbbá a jogdíjat, továbbá a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást.

3. Alkalmi munkavégzésből származó jövedelem: alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg.

4. Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj.

5. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugellátások; rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék.

6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, az adósságcsökkentési támogatás; munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás.

7. Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre.

A jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelmekről a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni szükséges.